Hazánkban 1924-ben külföldi tisztek segítségével bontott zászlót az Üdvhadsereg. A háborútól meggyötört és megcsonkított Magyarországon ekkor hatalmas volt a munkanélküliség, a nyomor, a kétségbeesés. Sok férfi keresett vigaszt az alkoholban, sok nő kereste kenyerét az utcán, s nem kevesen kerestek kiutat az öngyilkosságban. Nagy szükség volt tehát az Üdvhadsereg lélekmentő és nyomorenyhítő munkájára, amely hamarosan több városunkban is szárba szökkent és kivirágzott. Gyülekezetei és szociális intézményei számtalan szerencsétlen embernek nyújtottak vigaszt és segítséget a II. világháború évei alatt és után is. Mivel azonban az Üdvhadsereg a kommunista kormány alatt is aktívan folytatta evangélizációs munkáját, a politikai hatalom hamarosan nemkívánatosnak minősítette és 1949-ben betiltotta működését.

Ám nem hiába imádkoztak és reménykedtek évtizedeken át: 1990-ben, a rendszerváltást követően az Üdvhadsereg újraindíthatta munkáját hazánkban. Magyar és külföldi tisztek vállvetve gyürkőztek neki az újrakezdés nehéz feladatának, s munkájuknak meg is lett az eredménye: Az Üdvhadseregnek jelenleg négy gyülekezete és három szociális intézménye működik Magyarországon. A hajléktalanoknak fedelet kínál, a rászorulóknak meleg ételt és ruhát, bántalmazott családoknak védelmet, az utcán csatangoló gyerekeknek vasárnapi iskolát, tanulóklubot, s mindezzel együtt a Biblia örömhírét. Ma éppen olyan nagy szükség van erre a munkára, mint egy évszázaddal ezelőtt volt, hiszen ma is olyan sokan tengődnek nyomorogva és reményvesztetten.

Gyülekezeteink minden korosztály képviselőit változatos programokkal várják: istentiszteletekkel, kezdő és haladó Bibliaórával, női és férfi találkozóval, gyerekeknek vasárnapi iskolával, ifjúsági alkalmakkal, baba-mama klubbal. Ruha osztást tartunk a rászorulóknak és minden héten több száz adag meleg ételt osztunk szét a rászorulóknak.

Szociális intézményeink igyekeznek minél több különböző problémán segíteni. Az Új Reménység Házában 100 hajléktalan férfi kap biztonságos szállást, meleg ételt és tiszta ruhaneműt, ám rajtuk kívül naponta kb. 250 ember kaphat ugyanitt meleg ebédet. A Válaszút Házában 24 hajléktalan nő kap szállást, segítséget a munkakeresésben, és oktatást az alapvető háztartási ismeretekről. A Fény Házában pedig bántalmazott anyáknak és gyermekeiknek adunk védett menedéket, ahol segítséget kapnak sorsuk rendezéséhez.

Várjuk további kérdéseit, érdeklődését, véleményét elérhetőségeink bármelyikén.



1924: Az Üdvhadsereg megkezdi budapesti tevékenységét. Gyorsan növekedik a szociális és a gyülekezeti munka.

1945-ig 30 Üdvhadsereg központ jön létre.

1949: A kormány betiltja a tevékenységét (nemzetközi kapcsolatok, katonai felépítés, nyilvános fellépés).

1990: A tevékenység újrakezdése azzal, hogy a kormány visszaszolgáltatja az Üdvhadseregnek a férfiotthont (98 férőhely, VIII. kerület, Dobozi u. 29.). A svájci Üdvhadsereg felel a munka új felépítéséért (a személyi, pénzügyi, szervezeti feltételeket biztosítja). Az első svájci lelkipásztorok (tisztek) megérkeznek Budapestre és felveszik a munkát. Az első Üdvhadsereg gyülekezet a VI. kerületben, Bajnok u. 25. szám alatt jön létre, majd ezt követően egy-egy a XVII. és a VIII. kerületekben is.

1994: A kormány kérésére az Üdvhadsereg anyaotthont nyit (bántalmazott nők és gyermekeik részére, max. 20 személyes).

1997: Megnyílik a rehabilitációs női otthon (max. 24 férőhelyes) a XVII. kerületi Lemberg utca 38-42. szám alatti új házban és felavatják a gyülekezeti házat ugyanott.

2000: Az első magyar tisztházaspár visszatér Magyarországra svájci kiképzésük után. Előkészületek a debreceni munka felvételére.

2001: Megnyílik az új gyülekezeti ház a VIII. kerületben.

Kezdetét veszi az első magyar tiszti iskola a budapesti Üdvhadseregben 4 házaspárral. A tiszti képzés 4 évig tart.

Megnyílik az új konyha és ebédlő a férfi otthonban.

2005: Regionális Ifjúsági Titkárság munkája beindul.

2006: Az új gyülekezet megnyitása Gyöngyösön.